– Ott van Jumurdzsák – jegyezte meg egy húszas éveiben járó fiatalember a párjának, amikor meglátta a Gyulán táborozó török hadakat. A férfit Tata Várának Seymenjei ragadtatta az elismerő mondatra, de a többi hagyományőrző csoport is elnyerte a tetszésüket.

Mészáros Zsolt a seymenek csapatvezetője lapunknak elmondta, ezek a katonák irreguláris, puskával, szablyával felszerelt gyalogos zsoldosok voltak, akiket csak háború esetén hívtak be. A harcokat követően pedig visszatértek otthonaikba, és folytatták „hétköznapi” tevékenységüket.

– Fő profilunkat a harcászat jelenti, bár valamivel kisebb mértékben a 15-16. századi muszlim kultúra is visszaköszön a tevékenységünkben – fogalmazott a természetesen tatai gyökerekkel bíró, de mára egyebek mellett szegedi, budapesti, egri tagokkal is rendelkező seymenek első embere. – Nagyon érdekes, hogy annak idején a törökök és a magyarok vice versa egymást fogadták el igazi vitézként. Akadt olyan perzsiai oszmán katona, aki csak azért jött el Magyarországra, hogy megküzdjön Thury Györggyel.

Mészáros Zsolt elárulta, a hitelesség érdekében folyamatosan konzultálnak régészekkel és történészékkel.

– Utóbbi hivatáshoz tartozó tagtársunk is vannak – tette hozzá. – Sok kisebb elemet magunk is elkészítünk a viseletünkhöz, míg a puskák, szablyák, páncélok az ország legképzettebb mestereinek műhelyeiből kerülnek ki.

Mint mondta, a kezdetektől részt vesznek a gyulai Végvári Napokon, mert itt mindig jó a hangulat, és a program számos szempontból eltér a hasonló rendezvényektől. Ezt az egyediséget emelte ki köszöntőjében dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere is.

– Az eseménysorozat abban különbözik a többi turisztikai „nagyrendezvénytől”, hogy a szórakoztató programok mellett azokra a végvári hősökre is emlékezünk, akik életüket áldozták a hazáért, a keresztény Európa védelméért – húzta alá. – A hagyományőrző csapatoknak ebben kiemelt szerep jut, hiszen nem csak érdekesebbé teszik a Végvári Napokat, hanem az emlékezetpolitikának is kitűnő résztvevői.

Dr. Kovács József országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a végvári harcok során Gyula vára tartotta a legtovább, kilenc héten át magát az oszmánok ostroma ellen. Rávilágított, hogy Gyulán szinte minden a vár köré épül, és az egyre fejlődő turisztikai látványosságokat évről évre többen keresik fel, a város stabilan tartja és erősíti helyét az ország legnépszerűbb turisztikai célpontjai között.

Prof. dr. Patyi András fővédnök hangsúlyozta, nemcsak a hadtudományi és katonai hagyományőrzés feladatáért felelős Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektoraként, hanem egykori gyulaiként is büszkén vett részt a rendezvényen.

– Bár a Végvári Napok az erődítményről és a várostromról szólnak, Gyula végtelen és szakszerű vendégszeretete miatt is hazánk egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja – ecsetelte. – A trianoni békeszerződés annak idején ugyan ismét a végekre sorolta a várost, de szerencsés, kiváló adottságai és a vendégszerető gyulai lakosság a legjobbak közé emelte.

Prof. dr. Csikány Tamás, a vár ostromának 1566-os eseményeit elevenítette fel.

– Hősies védelem volt, ami Gyulán történt – szögezte le. – Biztos vannak, akiknek az ősei itt, Szigetváron vagy Drégelynél, akár más honvédelmi csaták során harcoltak az évszázadok folyamán. Amikor pihenünk, kikapcsolódunk, egy pillanatra gondoljunk azokra az emberekre, akiknek köszönhetjük, hogy ma békében élhetünk.

A hétvégén közel 250 hagyományőrző elevenítette fel a gyulai vár 1566-os ostromát és 129 évvel későbbi visszafoglalását – tájékoztatott közleményben Magyar István, a hagyományőr alakulatok parancsnoka.

Az ostromot szombaton, a vár visszafoglalását vasárnap idézték fel.

forrás: www.beol.hu

A nagyobb méretben való megtekintéshez, kérjük kattintson a képre!